Ön itt jár:
Kezdőlap
Mi lesz veled Tüskésrét?
A SUFALNET4EU program keretében megvalósuló pécsi Tüskésrét újrahasznosítása projekt kapcsán került sor április 21-én arra a találkozóra, melyen a projektet irányító külföldi partner (Noord-Brabant tartomány, NL), a projektben résztvevő partnerek delegációja (Campania tartomány, IT; Oldham városa, UK; Afvalzorg szervezet, NL), a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (DDKÖVIZIG), mint a projekt helyi vezetője és a város vezetői egyeztettek egymással.
Sajtóközlemény 2011. január - július
Mintaprojekt: Árvízhez kapcsolódó lakossági riasztórendszer fejlesztése 2011.07.14
Az INARMA(INARMA: INtegrated Approach to Flood Risk MAnagement - Árvízi kockázatkezelés integrált megközelítése)nemzetközi projekt keretében készül el egy magyarországi mintaterületre az árvizekhez kapcsolódó integrált riasztórendszer, amely a Dél-Dunántúlra jellemző dombvidéki vízfolyásokkal (pl: Kapos folyó, Karasica) foglalkozik.
A 2010. év május és június hónapokban az átlagosnál nagyobb mennyiségű, helyenként rövid idejű nagy intenzitású csapadék következtében a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság működési területén kialakult árhullámok jelentős helyi vízkárokat okoztak mind Somogy, mind Baranya megyében. A rendkívüli hidrometeorológiai helyzetben a vízfolyások medre rövid idő alatt 95-100%-os mederteltségűvé vált, helyenként a víz kilépett a mederből, elöntve külterületet és belterületet egyaránt. A dombvidéki lejtős területekről lezúduló víz belterületen komoly anyagi károkat okozott, a védekezésre kötelezett önkormányzatokat nehéz helyzetbe hozta.
Jelen projekt keretében egy mintaterületen - a Bükkösdi-víz vízgyűjtőjén – a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság a lakosság, az önkormányzatok, a katasztrófavédelem bevonásával egy olyan előrejelző rendszer fejlesztésén dolgoznak, amely alkalmas az árvizek előrejelzésére a dombvidéki vízfolyásokon, melynek célja a kockázatnak kitett lakosság figyelmeztetésének javítása, a gazdasági és emberi veszteségek csökkentése érdekében.
A magyarországi projekt egy nemzetközi projekt (INARMA) részeként valósul meg, amelyben 5 ország vesz részt. A projekten belül több, különböző jellegű mintaterület került kijelölése, ahol folyamatban van a modellek kidolgozása.
Olyan modell területek lettek kijelölve, ahol az elmúlt években gyakori helyi vízkár események voltak. Olaszországban a Pó, Ausztriában a Sulm, Lengyelországban a Visztula, Németországban a Würm folyó, Magyarországon a Bükkösdi-víz vízgyűjtő területe.
Háttér információk az INARMA projektről
Az INARMA projekt:
Az INARMA projekt keretein belül egy olyan modell kidolgozása a cél, mely elsősorban a hegy-és dombvidéki területen élők védelmét szolgálja, egy megfelelően kidolgozott lakossági riasztó rendszer segítségével.
A modell kifejlesztésének célja olyan a csapadékadatokon alapuló előrejelző, riasztásra alkalmas modell kialakítása, ami képes a gyors, néhány óra alatt kialakuló árhullámokat szimulálni. Az így futtatott modell vízállásértékei alapján eldönthető lesz a nagy árvízi kockázattal járó csapadéktevékenységek esetén a veszélyeztetett települések riasztása.
Az INARMA projekt általános céljai, feladatai:
1. Más országok árvíz menedzsmentjének megismerése.
2. Tapasztalatok megosztása.
3. A határon túli kapcsolatok erősítése.
4. Felmérések elvégzése.
5. Modellek kidolgozása, felhasználása
§ Hidrológiai modellek
§ Hidraulikai modellek
§ Terepmodellek.
6. Az integrált megközelítést is szem előtt tartva a következő lehetőségeket kell figyelembe venni: Természetvédelmi területek természetközei vízrendezése (többcélú tározók kialakításának lehetősége, kisvízfolyások természetbe illő szabályozása, vizes élőhelyek kialakítása).
7. Bevont szereplők által kifejlesztett műszaki és operatív modellek, tapasztalatok integrálása, összevetése.
8. Lakosság kockázat-kezelési tervekbe történő bevonásának módszertani kidolgozása.
9. Kommunikáció
10. Válságkezelési programterv kidolgozása.
11. Kockázatértékelési és kockázatcsökkentési módszerek kidolgozása szubregionális szinten. Kockázatkezelési tervek nyilvánosságra hozásának metodikai kidolgozása.
12. A klímaváltozás lehetséges hatásait is figyelembe véve a jövőben valószínűleg bekövetkező káreseményekre való felkészülés.
Az INARMA projekt várt eredményei:
§ Kockázatkezelési módszertan kidolgozása és kipróbálása
§ Adatok és modellek gyűjteményének létrehozása
§ A lakossági bevonás módszertanának kidolgozása
§ Műszaki-koordinációs rendszer kidolgozása.
Bátai lakossági fórum
Lesz-e hal újra a bátai holtágban?
2011. 07. 06. – Lakossági fórumot tartottak Bátán, a Polgármesteri Hivatalban a Duna-Dráva Nemzeti Park területén zajló tápanyagterhelés-csökkentési beruházás részleteiről a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága és a Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezető szakemberei. A megjelentek, valamint a feltett és megválaszolt kérdések száma alapján eredményes volt a rendezvény.
Tart a kivitelezés a Duna-Dráva Nemzeti Park területén, amely munkálatok lehetővé teszik a Duna vízének visszavezetését a gemenci és a béda-karapancsai élőhelyekre, a lápos vidék így megmenekült a kiszáradástól. Mivel a beruházás érinti a környéken lakók életét, a beruházók fontosnak tartották, hogy tájékoztatást adjanak a projektről.
A fórum elején Huszárné Lukács Rozália, Báta polgármestere kiemelte, hogy leginkább azért örül a beruházásnak, mert újra életre kelhet Báta vízi élete. Márk László, a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese ezután tájékoztatta a megjelenteket a projekt részleteiről. Kifejtette, hogy a beruházás eredményeképpen a holtágak az eddiginél több tápanyagot - nitrogént, foszfort - tudnak majd megkötni, ami nemcsak a vizes élőhelyek helyreállításához járul hozzá, hanem csökkenti a Fekete-tengerbe jutó tápanyagmennyiséget is. A beruházás egyik fontos eredménye lesz, hogy a terület vízjárása közelíteni fog a természetes állapotához. Kövesi Sándor, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságának osztályvezetője ismertette, hogy öt helyszínen kezdődnek a munkálatok a projekt keretében a Csertai-, a Grébec-, a Káposztás-, a Mohács közelében lévő Mocskos-Duna területén, valamint a Bátai-Holt-Duna egy-egy szakaszán. Most a bátai híd alatti, erősen feliszapolódott szakaszon 950 m hosszban, mintegy 55.000 m3 anyagot kotrása zajlik. Ezen a szakaszon megépítenek egy zsilipet is, aminek segítségével +300 és +470 cm-es bajai vízállások között szabályozni lehet a holtág felsőbb szakaszainak vízszintjét. A kikotort hordalékból vadmentő dombokat építenek, a létrejövő vízjárta terület elsősorban pontyok, aranykárász, compó élőhelye lesz, a sekély parti részeken pedig kétéltű fajok szaporodhatnak el. Így várhatóan fellendül majd a horgászat és az ökoturizmus, ezáltal a környezetvédelmi előnyökön túl a gazdaság fejlődésére is pozitív hatással lehet a beruházás.
A kivitelező képviseletében megjelent Szűcs József ügyvezető többek között beszámolt arról, hogy a munkálatokat a bátai szakaszon várhatóan augusztus második felében fejezik be.
A lakosokat leginkább az őket közvetlenül érintő kérdések érdekelték, hogy mennyi ideig és milyen magas víz lesz a holtágban, lehet-e ezen a szakaszon a jövőben horgászni, illetve milyen lesz a víz minősége.
A világbanki projektről
A Duna-Dráva Nemzeti Park területén megvalósuló beruházások mellett a világbanki projekt az Észak-Pesti Szennyvíztisztító telep modernizációjához is támogatást nyújtott, ahol így lehetővé vált a szennyvíz 3. fokozatú tisztítása, vagyis a nitrogén és a foszfor eltávolítása a szennyezett vízből.
A projekt összköltsége megközelítőleg 32 millió USA dollár, beleértve a Globális Környezetvédelmi Alap (GEF) 12,5 millió dolláros vissza nem térítendő támogatását.
A projekt honlapja: gef.ddkovizig.hu
Korszerű technológiával az árvizek ellen
Pécs, 2011. június 28. - A Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság és a „Hrvatske Vode” horvát vízügyi szervezet közös fejlesztéssel elkészítette a Dráva minden eddiginél több információra épülő előrejelző rendszerét, amelynek a bemutatására ma került sor egy konferencia keretein belül Pécsett.
Az Igazgatóság részéről Horváth Gábor ismertette a projektet, melynek indokoltságát legfőbbképpen két tényező adta. Egyrészt az időjárás, éghajlat változása, melyeknek egyre hevesebb hatásai szükségessé teszik a várhatóan kialakuló árvizek minél kisebb károkkal történő levezetését. Továbbá fontos tényezőként szerepelnek a vízgyűjtőn és a technikai fejlődésben végbement változások, hiszen az informatika, térinformatika, híradástechnika robbanásszerű fejlődése, az internet széleskörű elterjedése az elmúlt évtizedben lehetővé tette, hogy „folyamatos összeköttetés” legyen a vízgyűjtővel. A térinformatika fejlődésével egyre jobb minőségű terepmodellek jöhettek létre, melyekkel egyre pontosabban lehet a vízgyűjtőn a lehullott csapadék útját nyomon követni, modellezni.
Korábban problémát jelentett, hogy a folyóra külön készült a két országban előrejelzés. A horvát oldalon a hagyományos előrejelzések működtek, míg magyar oldalon a meglévő számítógépi programokon alapuló előrejelzés a kilencvenes évek közepén készült el, azóta érdemi fejlesztés nem történt. A kevés bemenő információ miatt elengedhetetlenné vált a fejlesztés, hiszen az előrejelzésnek meg kell felelnie a védekezés során elvárt pontosságnak.
A megvalósításhoz szükséges különböző hidrológiai és hidrodinamikai modellek elkészítési fázisairól a VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. munkatársai számoltak be. A konkrét munkálatok több lépcsőben zajlottak. Kiegészítő geodéziai mérések készültek a terepmodellek pontosítása érdekében, elkészült a Dráva folyó Dunába torkollásától a Mura betorkollásáig terjedő szakaszra 236 fkm hosszban a folyó digitális terepmodellje és egydimenziós lefolyásmodellje. Megvalósult továbbá a teljes 40.000 km2 vízgyűjtő csapadék lefolyásmodellje.
A konferencián a horvát partner (Hrvatske Vode) a Dráva folyó hidraulikai modelljének készítéséről számolt be.
Az előrejelzések elérhetőek lesznek mindenki számára a horvát és a magyar vízügyes weboldalakon. Az értékek naponta frissülnek a www.ddkovizig.hu, www.voda.hr, www.vituki.hu és a www.dravamonitoring.eu honlapokon is.
A projekt a horvát vízügyi partnerrel közös megvalósításában készült el a magyar fél vezető partnerségével. A beruházás a Magyarország – Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében valósulhatott meg, az Európai Unió támogatásával. A teljes támogatási összeg 297.635 euró volt.
Kiszáradás szélén álló vizes élőhelyeket mentenek meg a Bátai-Dunánál
Világszerte mintaként szolgálhat a magyar projekt
2011. június 22. Pécs – Tart a kivitelezése a Duna-Dráva Nemzeti Park területén annak a világbanki támogatással megvalósuló környezetvédelmi beruházásnak, amelynek célja a Duna és végső soron a Fekete-tenger tápanyagterhelésének csökkentése. A Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság által megrendelt beruházás eredményeként újra életre kelnek a Gemenc és Béda-Karapancsa tájegység vizes élőhelyei is, amelyeket tartós kiszáradás fenyegetett. A beruházást nemzetközi figyelem övezi – sikeres megvalósítása esetén a magyarországi projekt világszerte mintaként szolgálhat hasonló beruházások számára.
A folyószabályozás és a töltésépítés véget vetett a gemenci és béda-karapancsai ártéri gazdálkodásnak. A mellékágak torkolatai elzáródtak, elkezdődött a területek feltöltődése és a korábban gazdag élővilággal rendelkező vizes élőhelyek kiszáradása. Mivel a lezárt mellékágak és az árvízi területek már nem kötik meg a korábbihoz hasonló mértékben a folyóban található tápanyagokat (nitrogént és foszfort), így azok sokkal nagyobb mennyiségben jutnak tovább a Fekete-tenger felé.
A jelenleg zajló beruházás eredményeként a terület vízjárása közelíteni fog a természetes állapothoz. A beavatkozások során egyrészt az erősen feltöltődött holt- és mellékágszakaszok kotrását végzik el, másrészt olyan vízvisszatartást szolgáló műtárgyakat (küszöbök, zsilipek) építenek, melyek segítségével az árvizekkel beérkező víztömeg hosszabb ideig a területen tartható. Mivel az itt található ökoszisztéma képes a vízben lévő tápanyagok megkötésére, a jelenleg közel 3800 tonnára becsült nitrogén visszatartó-képesség akár évi 5500 tonnára is nőhet, és a foszfor esetében is több mint 40 százalékos hatásfok-javulásra számíthatunk.
A négy bevont terület közül a Báta-Holt-Duna az első, ahol megindult a kivitelezés. Itt a bátai híd alatti, erősen feliszapolódott szakaszon 950 m hosszban mintegy 55.000 m3 anyagot kotranak ki, és helyeznek el a meder szélén. A tervezett, de soha meg nem épült vasútvonal hídjának két pillére közé kerül egy zsilip, aminek segítségével +300 és +470 cm bajai vízállások között lehet szabályozni a holtág felsőbb szakaszainak vízszintjét.
A víz tápanyagterhelésének csökkenésén túl a beruházás kedvezően befolyásolja az erdőgazdálkodást és a vadgazdálkodást is. Várhatóan fellendül majd a horgászat és az ökoturizmus – így a projekt a környezetvédelmi előnyökön túl a gazdasági fejlődésre is pozitív hatással lehet.
A világbanki projektről
A Duna-Dráva Nemzeti Park területén megvalósuló beruházások mellett a világbanki projekt az Észak-Pesti Szennyvíztisztító telep modernizációjához is támogatást nyújtott, ahol így lehetővé vált a szennyvíz 3. fokozatú tisztítása, vagyis a nitrogén és a foszfor eltávolítása a szennyezett vízből.
A projekt összköltsége megközelítőleg 32 millió USA dollár, beleértve a Globális Környezetvédelmi Alap (GEF) 12,5 millió dolláros vissza nem térítendő támogatását.
A projekt honlapja: gef.ddkovizig.hu
Befejeződtek a Dráva-Mura torkolati szakasz rendezési munkálatai
Pécs, 2011. június 21. - A Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (DDKÖVIZIG) 2011. februárjában befejezte a Dráva-Mura torkolati szakasz szabályozási munkáit. A projekt bemutatására 2011. június 21-én, a pécsi MTA székházban tartott konferencián került sor. A programon részt vevő érdeklődők teljes képet kaphattak a fejlesztésről és annak eredményeiről, valamint megtekinthettek egy látványos fotóbemutatót, melynek témája a Dráva természetközeli állapotának megismerése volt.
A köszöntőket követően került sor a projekt részletes ismertetésére. A konferencián többek között elhangzott, hogy a Horvátország és Magyarország együttműködését igénylő projekt legfontosabb feladata a Dráva-Mura torkolat irányított újrarendezése, melynek eredményeként a torkolat visszaállhat eredeti, 40 évvel ezelőtti helyére. A rendezésre azért volt szükség, mert a két folyószakasz jelenlegi állapotában egy jelentősebb árhullám hatására átszakadhatott volna, elárasztva a Barcs-Nagykanizsa vasútvonalat, Őrtilos vasútállomását, valamint a parti területeket.
György Béla, a DDKÖVIZIG igazgatója részletesen beszámolt a munkálatokról, melyek több szakaszban zajlottak: az előkésztő fázisban a szállítási útvonal kialakításavalamint a különböző fagazdálkodási feladatok ellátása történt meg. Ezen munkálatokat követte a meglévő sarkantyú bontása és új sarkantyúk építése, továbbá a partoldal és a sarkantyúk védelme érdekében partbiztosítás létesült.
A beavatkozás mindvégig a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével történt, annak érdekében, hogy a terület „ökológiai folyosó” funkciója megmaradjon, továbbá az egyéb mederszakaszokon a két folyó természetes építő és romboló tevékenysége a jövőben is érvényesüljön. A rendezésnek köszönhetően immáron nagyobb biztonságban vannak a parti területek – mondta el Németh Gábor, a projekt menedzsere.
A szükséges engedély megszerzésével, valamint a konferencia lebonyolításával a projekt utolsó szakaszát is sikeresen zárta az igazgatóság. Természetesen, a munka ezzel nem ért véget, hiszen a terület biztosítása továbbra is állandó felügyeletet igényel, valamint kiemelten fontos a megépült művek folyamatos figyelemmel kísérése.
A beruházás az Új Magyarország Fejlesztési Terv Dél-dunántúli Operatív Programja, „A felszíni vizek védelmét szolgáló fejlesztések regionális jelentőségű vízvédelmi területeken DDOP-2007-5.1.5-A/2F” konstrukció keretében valósulhatott meg, az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával. A projekt összköltsége 638 millió Ft volt.
Elkészült az első magyar-horvát és horvát-magyar vízgazdálkodási szakszó- és kifejezés gyűjtemény
Eszék, 2011. június 20. A Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság és a Hrvatske Vode (Horvát Vízügyi Igazgatóság) könyvbemutató rendezvény keretében mutatta be a közös munka eredményeként létrejött egyedülálló horvát-magyar vízügyi szakmai szótárat, mely több, mint 10.000 címszavat tartalmaz.
A szó- és kifejezés gyűjtemény a vízgazdálkodás és környezetvédelem szakterületén használatos legismertebb és leggyakrabban előforduló szakszavakat, szókapcsolatokat, kifejezéseket, meghatározásokat gyűjtötte össze. A szótár és szoftver azoknak nyújt segítséget a mindennapi munkában, akik az említett szakterületeken tevékenykednek, tanulmányokat és kutatási munkát folytatnak, kapcsolatokat építenek együttműködve a két szomszédos országgal. A szakmai szójegyzék tágabb értelemben vett funkciója, hogy elősegítse a határrégióban működő szervezetek (pl.: határmenti önkormányzatok, állami intézmények) munkáját továbbá Magyarország és Horvátország között a társadalmi, szakmai és gazdasági-turisztikai kapcsolatokon alapuló együttműködések fejlesztését.
A szótár szakmai hozadéka továbbá, hogy általa egységesíthető az Állandó Magyar-Horvát Vízgazdálkodási Bizottság, albizottságok, szakmai megbeszélések kommunikációja.
A gyűjtemény több, mint 10.000 fő címszavat tartalmaz két nyelven (magyar-horvát és horvát-magyar). Megjelenítését tekintve mind kiadványként, mind pedig elektronikus formában (projektben részt vevő partnerek számára) hozzáférhető. A kiadványok jelentős számát ingyenesen eljuttatjuk az érintett szervezetek számára.
A projekt a horvát vízügyi partnerrel (Hrvatske Vode) közös megvalósításában készült el a magyar fél vezető partnerségével. A beruházás a Magyarország – Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében valósulhatott meg, az Európai Unió támogatásával.
Mi lesz veled Tüskésrét?
A SUFALNET4EU program keretében megvalósuló pécsi Tüskésrét újrahasznosítása projekt kapcsán került sor április 21-én arra a találkozóra, melyen a projektet irányító külföldi partner (Noord-Brabant tartomány, NL), a projektben résztvevő partnerek delegációja (Campania tartomány, IT; Oldham városa, UK; Afvalzorg szervezet, NL), a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (DDKÖVIZIG), mint a projekt helyi vezetője és a város vezetői egyeztettek egymással.
A sajtóközlemény teljes anyaga letölthetők PDF formátumban: 
Webkamerákkal kísérhetjük figyelemmel a levonuló árvizeket a Dráván és a Dunán
- Új információs rendszer a vízügy szolgálatában -
Pécs, 2011.02.02.
A Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság befejezte a Dél-dunántúli Vízügyi Információs Rendszer kiépítését. A projekt célja egy 5 modulból álló informatikai rendszer kialakítása, mely támogatja a vízügyi szektor szervezeteit a napi munkában és részletes, aktuális információkat szolgáltat a Dél-Dunántúl területéről.
A beruházás az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet- és Energia Operatív Program keretein belül valósult meg 2009. november és 2011. január között amelynek költsége közel 137 millió forint volt.
A modulok tartalma, előnyei
A „Víztestek Rendszeres és Eseti Beavatkozása” modul éves bontásban tartalmazza a vízfolyásokon tervezett és megvalósított karbantartási, fenntartási munkálatokat napi aktualitással (térképen, vízfolyás kategóriánként, szelvényszámtól szelvényszámig), valamint a karbantartásra vonatkozó adatokat. Ennek előnye az eddig alkalmazott rendszerrel szemben, hogy azonnali információkat képes nyújtani, amely egy-egy döntés meghozatalában fontos információkat nyújthat. Mindezt térinformatikai háttérrel jelenítjük meg.
A „Dombvidéki tavak és tározók létesítésére alkalmas területek nyilvántartása” modul a domborzat és felszíni vízkészleti adatok alapján meghatározza a tározásra alkalmas területeket, illetve a vízfolyás bármely pontjára megadja a rendelkezésre álló vízkészletet. Megjeleníti a nagyobb vízfolyások hossz-szelvényét. A DDKÖVIZIG, a hatóságok, a tervezők és a szélesebb közönség felé publikál adatokat, és a meghatározásukhoz szükséges metodológiát.
A „Prezentációs Szerkesztőségi Rendszer” modul egy egyszerűen kezelhető, prezentációk előállítását segítő szerkesztőségi rendszer, mely a Víz Keretirányelv ellenőrzött adatait és adatbázisait, illetve az adott területhez kapcsolódó fotókat, diagramokat, ábrákat használja bemenő adatként. Tájékoztatásokhoz, konzultációkhoz nyújt többek között alapanyagot, segédanyagokat. Az ebben összeállított látványos bemutatók, multimédia prezentációk webes felületen válnak elérhetővé az Interneten.
Az informatikai fejlesztést az „Archív Természeti Környezet adatbázis” modul tette teljessé, mely a napi munkához szükséges archív információkat rendszerezi egy helyen, pl.: képek, videók, adatok korábbi árvizekről. A tartalom bizonyos részei a www.ddkovizig.hu a honlapon keresztül mindenki számára elérhetőek lesznek.
A Vízügyi Igazgatóság a beruházás keretein belül Web-kamerákat is telepített. Egy mobil, valamint négy fix telepítésű kamera került elhelyezésre: a barcsi hídon, a drávaszabolcsi hídon és a mohácsi kompkikötőnél, az Igazgatóság barcsi telephelyén. A kamerák távvezérléssel állíthatóak, képeik pedig megjelennek a www.ddkovizig.hu honlapon, valamint az Igazgatóság épületében elhelyezett monitorokon. A webkamerák képei alapján megvalósult a jégzajlás-, hordalékosság-, lebegő szennyeződések folyamatos megfigyelése, a jég- vagy szennyezettséggel való fedettség százalékos arányának meghatározása.
