Homokzsákokkal zárják el a víz útját a kompkikötőben Mohácson Pécs, 2010.06.07.
A Dunán ma reggel 6 órakor elrendelték a II. fokú védekezést, este 18 órakor megkezdi a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság a kompfeljáróban a homokzsákokkal az elzárást.
A múlt héten a Duna külföldön található vízgyűjtő területein igen jelentős mennyiségű, a teljes időszak alatt területi átlagban 47-89 mm csapadék hullott. Az elmúlt 72 órában a Duna vízrendszerén már nem volt számottevő csapadékhullás, csak elszórtan alakultak ki záporok, amik területi átlagban jelentéktelen mennyiségű csapadékot eredményeztek.
A legfrissebb meteorológiai előrejelzés szerint a következő napokban száraz, s egyre melegebb időre számítunk, említésre méltó csapadék a Duna és mellékfolyóinak vízrendszerén nem várható.
A lehullott csapadék hatására kialakuló árhullám a Duna magyarországi alsó szakaszán Mohács térségében meghaladta a másodfokú készültségi szintet (850 cm), amelyhez kapcsolódóan Mohács térségében ma reggel 6 órától elrendelte a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság a II. fokú védekezést. A tetőzés az előrejelzések szerint csütörtökre és péntekre várható, amely a jelenlegi adatok alapján 930 cm ± 15 cm-re tehető.
A magas vízállás következményeként ma leállt a kompforgalom és a Vízügyi Igazgatóság megkezdi a kikötőfeljárójában a homokzsákokkal az elzárást.
Sajtóközlemény 2010. június - december
Vízrendezési munkálatok 2010-ben a Dél-dunántúli régióban 2010.11.03.
- Helyi vízkárok, helyreállítások, fenntartási munkák és fejlesztések –
A Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság megtartotta a régióban található művek, vízfolyások őszi felülvizsgálatának kiértékelő értekezletét. A május-júniusi helyi vízkárok utána a helyreállítási munkálatok a vízfolyások mentén befejeződtek. Az idei évben 5,5 km vízfolyás mederrendezése valósulhatott meg. A Dél-dunántúli Operatív Program keretein belül 2013 végéig mintegy 90 km-es szakaszon valósítják meg a vízfolyások környezetbiztonságot növelő rekonstrukcióját, Európai Uniós forrásokból összesen bruttó 2,3 mrd forint (becsült összeg) értékben.
Az Igazgatóság működési területén (mintegy 10.000 km2) átlagosan 1,17 km/km2 vízfolyás található, ez az országos átlaghoz képest lényegesen magasabb, amely érték 0,3 km/km2. Kiemelten fontos régiónkban a kölcsönös tájékozottság és a vízügyi infrastruktúra koordinált működése, ezért a térségben működő egyéb szervezetekkel - katasztrófavédelem, vízitársulatok, önkormányzatok - megtartottuk a vízfolyásaink helyzetének kiértékelő értekezletet.
Az idei évi szélsőséges csapadéktevékenysége rekordot döntött, a vízállások sok helyen meghaladták az eddig mért legnagyobb vízállásokat. Az árvíz levonulása után jelentős feladatokat hagyott maga után, pl.: 22 depónia átvágás és több km depónia korona került helyreállításra, a megcsúszott rézsűket 1.615 méteren kellett visszaállítani eredeti állapotába. De megemlíthetjük a teljesség igénye nélkül a hidaknál létrejött kimosódások, valamint a vízmércék, átereszek helyreállítását is.
A vízfolyások mentén a kaszálásokat az idei évben 1.405 ha-on végeztük el, a cserjeirtást a közmunka program keretein belül bonyolítottuk le. Baranya és Somogy megyékben összesen 155 fő közmunkás volt a Vízügyi Igazgatóság alkalmazásában. Jelenleg 20 főt alkalmazunk Tarany és Gilvánfa települések külterületein.
A helyi vízkárok vonatkozásában elhangzott, hogy a 232/1996. (XII.26) kormányrendelet előírja a védekezésre kötelezettek részére, így az önkormányzatok és társulatok részére is a védelmi terv elkészítését. Baranyában 44 település készítette el, Somogyban 49, míg Tolna megyében 6 település. Ez az igazgatóság működési területén lévő önkormányzatoknak kb.: 20 %-a. A védelmi terv és annak időszakos felülvizsgálata jelentős segítséget tud nyújtani egy esetleges árvíz idején.
Fejlesztések
Az idei évben 5,5 km-en végeztünk mederrendezést a Gyöngyös Nyugati ágán, valamint a Kis-Koppány vízfolyáson. 2013 végéig mintegy 90 km-es szakaszon valósítják meg a vízfolyások környezetbiztonságot növelő rekonstrukcióját, Európai Uniós forrásokból összesen bruttó 2,3 mrd forint (becsült összeg) értékben.
Egy pályázatot már támogatásra ítéltek, a mederrendezési munkákat 2011-ig a Rinya vízrendszeren (577 millió Forint, 20.000 fő érintett) végezzük el. Továbbá 2013-ig a Vasas-Belvárdi vízfolyáson és a Karasicán (470 millió forint, 4.200 fő érintett) együtt tervezzük elvégezni a mederrendezési rekonstrukciós munkákat. A Kapos folyón egy árvízi tározó megépítését tervezzük (560 millió forint, összesen kb. 90.000 főt érint). Határt metsző vízfolyásaink közül 10 db rekonstrukcióját tervezzük szintén egy Európai Uniós pályázat kapcsán 116 millió forint értékben.
A vízfolyások rekonstrukciójával a megfelelő vízelvezető képesség biztosításával, a medrek képesek lesznek arra, hogy a mértékadó vizeket biztonságban elvezessék, ezáltal csökkentve a vízkárok, kiöntések kockázatát. A fejlesztések mindegyikére igaz, hogy kiemelt szempontként szerepel a környezet-harmonikus ökológiai szempontok figyelembe vétele a tervezés és kivitelezés munkafázisaiban. Ennek megfelelően a műtárgyak kialakításával, átépítésével is igyekszünk biztosítani a vízfolyások biológiai átjárhatóságát, ezáltal hozzájárulva az élővilág életterének optimalizálásához. A természetbeillő mederrendezések által lehetővé válik a vízhiányos területek kiegyenlítettebb vízellátása – nyilatkozta Pecze János, a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízkárelhárítási osztályvezetője.
Továbbá megemlítésre került, hogy készülnek az országos „Árvízi kockázatkezelési tervek a dombvidéki vízfolyásokra”. A tervek metodikája már elkészült és 2013-ig kell elkészülni a vízgyűjtő szintű veszély és kockázati térképeknek.
Korszerű technológiával az árvizek ellen Pécs - Eszék, 2010. október 28.
A Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság és a „Hrvatske Vode” horvát vízügyi szervezet közös fejlesztésbe kezdett, mely révén a Dráva minden eddiginél több információra épülő előrejelző rendszere valósulhat meg. A projekt nyitórendezvényt tegnap tartották Eszéken.
A fejlesztés oka
A meglévő magyar előrejelzés alapjai a kilencvenes évek közepén készültek el. Azóta anyagi források és technikai feltételek hiánya miatt érdemi fejlesztés nem történt a rendszeren, mely a kevés bemenő információ (pl. állomásszám, a domborzati modell pontatlansága, az erőművek üzemelési (vízeresztési) adatainak hiánya) miatt nem elégíti ki a védekezés során elvárt pontosságot.
A beruházás aktualitását több tényező is kikényszerítette. Az időjárás, az éghajlati változás egyre dinamikusabban érezteti hatását, az utóbbi időben egyre hevesebb csapadéktevékenységek alakultak ki, komoly árvízi károkat okozva a lakosság, a gazdaság körében. Ezek a hatások szükségessé teszik a várhatóan kialakuló árvizek minél kisebb károkkal történő levezetését. Annak eldöntése, hogy milyen nagyságú készültséget (mekkora emberi erőt, technikát kell megmozgatni) kell elrendelni, a várhatóan levonuló víz nagysága, időtartama határozza meg. Ennek pontos előrejelzésével milliárdokat takaríthatunk meg, vagy pontatlan előrejelzés esetén veszíthetünk el. Ezért nagyon fontos a gyors, megbízható előrejelző rendszer kialakítása!
Az elmúlt évtizedben a vízgyűjtőn több az előrejelzés pontosságát segítő változás történt. Lényegesen bővült a meteorológiai, hidrológiai állomások száma, a technikai fejlődés lehetővé tette a meteorológiai előrejelzések fejlődését, időelőnyük növelését, megbízhatóságuk javulását, amely az árvízi előrejelzés egyik alapja. A térinformatika fejlődésével egyre pontosabb terepmodellek jöhettek létre, melyek tartalmazzák a terep minden lényeges változását, jellemző domborzati, emberi, növényzeti hatásait, információit. Ezekkel a modellekkel már egyre pontosabban lehet a vízgyűjtőn a lehullott csapadék útját nyomon követni, modellezni.
A megvalósuló fejlesztés
A fejlesztés során több lépcsőben történik a meglévő rendszerek felülvizsgálata és az új rendszerek kifejlesztése. A munka során kiegészítő geodéziai méréseket (pl. légifotó, terepi mérések) hajtunk végre a terepmodellek pontosítása érdekében. Elkészül a Dráva folyó a Mura betorkollásától (Őrtilos) a Dunába torkollásáig (Almás) terjedő szakaszra 236 fkm hosszban a folyó 1 dimenziós lefolyásmodellje, valamint a teljes 40000 km2 vízgyűjtő digitális terepmodellje és csapadék lefolyásmodellje. A fejlesztés részeként a horvát partnerrel közösen meghatározott vízrajzi állomásokra a 6 napos időelőnnyel számoló 12 óránkét frissülő előrejelző modult alakítunk ki.
A fejlesztés a lakosság számára is elérhető lesz a horvát és magyar vízügyi honlapokon.
A teljes fejlesztés 2010. május 5. - 2011. augusztus 31. között valósul meg. A projekt összköltsége 297 635 euró, amely jelentős részben az Európai Unió Horvátország-Magyarország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Programból kerül finanszírozásra.
Árvízvédelmi fejlesztés a Dráva mentén 2010. szeptember 23.
– Baranyában adták át az első kétfordulós Európai Uniós támogatású árvízvédelmi beruházást –
A Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság két uniós projekt keretében megerősíti és magasítja a Dráva bal parti árvízvédelmi töltését. György Béla, a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatója 2010. szeptember 23-án vette át a kivitelező konzorciumtól az Old térségében lévő első több mint 5 km-es szakaszt A projekt Magyarország első olyan kétfordulós árvízvédelmi beruházása, amely a kivitelezési fázisba jutott. A megvalósult beruházás eredményeképp jelentősen nő a hátrányos helyzetű Siklósi kistérség 7 településén élő több mint ötezer lakos árvízi biztonsága. A következő 20 km-es szakasz Drávaszabolcs és Kémes között a közeljövőben ér a kivitelezési fázisba.
A Dráva bal parti töltéseit legutóbb az 1980-as években fejlesztették, de jelenleg a Drávasztára alatti folyószakasz védvonalán csak a mértékadó árvízszint feletti 60 cm-es biztonság teljesül a 120 cm-es előírással szemben. Az árvízvédelmi töltések tehát ezen a szakaszon alacsonyabbak az előírtnál, ezért nem elég biztonságosak. A fejlesztésre azért is szükség van, mert a Dráván levonuló árvizek hevessége miatt az előrejelzés időelőnye rövid, a védekezési lehetőségek korlátozottak, a vízgyűjtő terület döntő része pedig határainkon túl helyezkedik el, ami tovább növeli a térség lakosságának kiszolgáltatottságát mind az előrejelzések, mind a közvetlen beavatkozási lehetőségek szempontjából.
Az Oldi öblözet projekt által érintett hét település – Beremend, Alsószentmárton, Kásád, Old, Matty, Egyházasharaszti és Kistapolca – a hátrányos helyzetű Siklósi kistérségben helyezkedik el. A települések többségben a lakosság nehéz gazdasági és szociális körülmények között él, így különösen fontos, hogy a lakó- és gazdasági ingatlanok nagyobb biztonságba kerüljenek, ne veszélyeztesse őket az árvíz.
A projektnek jelentős horvátországi kapcsolódásai is vannak (az érintett töltés szakasz a horvát árvízvédelmi töltéséhez kapcsolódik), mivel a Dráva bal partján egészen Eszék városa magasságáig lenyúlik az árvízi öblözet területe.
Dr. Kling István, a Vidékfejlesztési Minisztérium vízügyért felelős helyettes államtitkára az átadó ünnepségen hangsúlyozta, hogy a beruházás az országos szakmai szervezetek figyelmének fókuszpontjában állt, mivel Magyarországon ez az első kétfordulós árvízvédelmi beruházás, amely a Környezet és Energia Operatív Program keretén belül megvalósult.
A megvalósult projekt összköltsége több mint 866 millió forint volt. A projekt 2007-ben indult, az építési munkálatok 2009. április - 2010. július között folytak a töltés alsó szakaszán. A munkálatok alatt beépített földmennyiség kb.: 150.000 m3 volt az 5100 méter gáthosszon. A gátkorona szélessége 4,0 méter, amelyen 3,0 méter széles kőalapra épített aszfaltburkolat került.
A felső szakaszon, a Drávaszabolcs-Kémes öblözet projekt keretében mintegy 20 km hosszú árvízvédelmi töltést fejlesztenek majd, több mint 3 milliárd forintból, amely további 11 településen növeli az árvíz elleni védettséget.
György Béla
Az elmúlt évek legnagyobb árhulláma várható a Dráván 2010. szeptember 20.
Az elmúlt néhány napban a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság működési területén több helyen is mértek 100 mm körüli csapadékot. A Babócsai Rinyán Nagyatádnál a vízszint 38 cm-rel meghaladta a legnagyobb mért vízállást. Továbbá különösen nagy csapadék esett a Dráva vízgyűjtőjére főleg Szlovéniára, a vízszint az elmúlt három napban közel 4 m-t emelkedett Őrtilos térségében.
Az elmúlt néhány nap időjárását egy Skandinávia felett elhelyezkedő nagy kiterjedésű markáns több középpontú ciklon alakította. Ennek egész Európát keresztülszelő hullámzó frontrendszere okozta térségünkben az elmúlt napok csapadékos időjárását. A csapadékrendszer 17-én éjjel érte el az országhatárt és a Dunántúl térségében szinte megszakítás nélkül esett egészen vasárnap délutánig.
A nagy mennyiségű csapadék a Somogy és a Baranya megye északi területén lévő vízfolyásokon jelentős árhullámokat váltott ki. A Babócsai Rinya Nagyatádon eddig 38 cm-rel meghaladta a legnagyobb mért vízállást (223 cm). Itt várhatóan ma tetőzik a vízfolyás 265-270 cm-rel.
A Babócsai Rinyán levonuló nagyvíz egybeesik a Rinya vizét befogadó Dráva árhullámával, a két nagy vízállás kedvezőtlenül erősíti egymást az árvízi levonulás szempontjából, így Babócsa és Péterhida települések térségében várhatóan kedden elöntésekkel és a tetőzés után lassú apadással lehet számolni.
A Dráva felső vízgyűjtőjén Őrtilos térségében az utóbbi évek egyik legnagyobb vízállása várható 340-350 cm körüli értékkel, ez 1 - 1,5 m-rel marad el az 1972-es mértékadó vízszinttől az előrejelzések alapján. A folyó magyarországi szakaszán az áradás szombaton kezdődött, a vízszint az elmúlt három nap alatt közel 4 m-t emelkedett Őrtilos térségében.
A Dráva Barcs alatti szakaszán az árhullám ellapul, de Drávaszabolcs térségében a hét közepén így is eléri az I fokot (430 cm) az előrejelzések alapján. A tetőzés 450 cm körül várható szerdán, ezért árvíz-védekezési készültség elrendelésére is számítani lehet.
Megkezdődnek a Dráva-Mura torkolati szakasz vízi rendezési munkálatai 2010. június 24. Ma tetőzik várhatóan a 3. legnagyobb jégmentes vízállással a Duna Mohácsnál Pécs, 2010.06.11. Árhullám várható a Dunán, belvíz és helyi vízkárok a Dél-Dunántúlon Pécs, 2010.06.02.
A környezetvédelmi előírások alapján július 1-vel megkezdődhetnek a rendezési folyamat vízen zajló munkálatai. A fejlesztés eredményeképpen a Dráva-Mura torkolata visszaáll a 30-40 évvel ezelőtti helyére és megszűnik az árvízveszély a Barcs-Nagykanizsa vasútvonal, Őrtilos vasútállomása, valamint a parti területek vonatkozásában. A fejlesztés összköltsége mintegy 637 millió forint.
A teljes sajtóközlemény megtekinthető ill. letölthető PDF formátumban: 
A Dunán június 5-én I. fokú védekezést, míg június 8-án II. fokú védekezést rendelt el a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. A Dunán Mohács térségében ma várják a tetőzést, amely az előrejelzések szerint csak kb. 60 cm-rel marad el a valaha mért legnagyobb jégmentes vízállástól.
A múlt héten a Duna külföldön található vízgyűjtő területein igen jelentős mennyiségű ssapadék hatására kialakuló árhullám a Duna magyarországi alsó szakaszán Mohács térségében meghaladta kedden a másodfokú készültségi szintet (850 cm), emiatt a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi
Igazgatóság elrendelte a II. fokú védekezést. A régióban folynak jelenleg a védekezési munkálatok.
A tetőzés a legfrissebb előrejelzések szerint kb. 924 cm vízállással várható a mai napon. Ez a magas vízállás mindössze csak kb. 26 cm-rel marad el a III. fokú készültségi szinttől. A folyón az eddig észlelt legnagyobb jégmentes vízállás 984 cm volt, amelyet 1965. június 19-én mértek. A mai napon a tetőzéskor a Duna vízszintje megközelítőleg csak 60 cm-rel marad el ettől az értéktől.
A jelenlegi árhullám értékei tehát várhatóan nem érik el a 2006. márciusi árhullám vízállás értékeit, amely során a tetőző vízszint Mohácsnál 931 cm volt. Ezek egyben a 1965. utáni árhullám 2. legnagyobb jégmentes vízállásai voltak, amely alapján ma a Duna Mohács térségében várhatóan a 3. legnagyobb
jégmentes vízállással tetőzik.
Az előrejelzések szerint a késő esti órákban elindul a folyamatos apadás. Előreláthatólag hétfőn a II. fokú védekezés szűnik meg, és az I. fokú védekezés lép életbe, míg jövő hét vége felé pedig az I. fokú védekezést is megszüntetheti a Vízügyi Igazgatóság.
A teljes sajtóközlemény megtekinthető ill. letölthető PDF formátumban:
Hidrometeorológiai összefoglaló:
Június 1-én egész napos kiadós eső áztatta a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság működési területét, amely 2-án egész hajnalban és reggel is tovább esett. Az előrejelzések szerint ma is folyamatos esőre lehet számítani a Dél-Dunántúlon. A területünkön 23-70 mm közötti csapadék esett tegnap. Somogy megye területén kisebb intenzitású a csapadék. Baranya megyében a nyugati területeken esett valamivel kevesebb eső, míg a Mecsekben esett a legtöbb. Magyaregregyen a júniusi egész havi csapadék lesett 1 nap alatt!
A teljes sajtóközlemény megtekinthető ill. letölthető PDF formátumban:
